2010. január 2., szombat

4.rész

Bill erre lehajolt és a legeslegelső cipőt kivette ami a keze ügyébe keveredett. Történetesen minimum 10cm magas, fekete ilyen szandál szerű magassarkú cipő volt. Odanyújtotta Tomnak.
-Na ne. Ugye ez most csak egy nagyon rosz vicc?-kérdezte Tom.
-Mindegyiknek ekkora a sarka. És ez megy a ruhádhoz is. Vedd fel!-utasította Bill.
Kb. újabb 10 perc elteltével Tomnak szinte a földön fetrengve sikerült felvennie a cipőt.
-Na mehetünk?-kérdezte Bill.
-Ja.-mondta Tom és nagy lendülettel megpróbált felállni. De pontosan azzal a lendülettel esett vissza a földre.Billből persze rögtön kitört a nevetés. Tom viszont nem adta fel! Újra megpróbálta, újra visszaesett.Bill ha lehetett még az előzőnél is jobban nevetett.
-Te mi lenne ha röhögés helyett inkább segítenél?-kérdezte Tom szemrehányó hangon.
-Jhajj...bocsi...csak-próbálta nagy nehezen kinyögni de közben újra elkapta a röhögőgörcs xD- Na szal olyan szánalmasan festesz ott lennt hogy az nem igaz xD Na de segítek.-mondta és nagy nehezen felsegítette Tomot. El is engedte volna de Tom abban a pillanatban dőlt volna el.-Szerintem gyakorold a járást.
Ekkor elindultak a házban hogy Tom szokja a cipőt. Az elején csetlett botlott, de aztán egész jól belejött.
-Na járkálj még egy percet egy pillanat mindjárt jövök.-mondta Bill és elrohant a szobájába.
-Hová mész?-kérdezte Tom.
-Szerinted milyen lenne ha a paparazzik azt látnák hogy Bill egy ismeretlen csajjal sétálgat az utcán? Botrány! Ugyhogy keresek egy kapucnis felsőt és szemüveget hogy ne ismerjenek fel.-mondta Bill.
-Van egy ötletem! Gyere.-mondta Tom és az ő szobájába mentek be. Tom elővette a kedvenc farmerjét pólóját és pulóverét + hozzá kendőt sapkát és szemüveget.
-Tessék! Ebben senki nem fog arra gondolni, hogy Bill vagy. Én se lehetsz mert nincs rasztád ugyhogy...tessék!-mondta Tom vigyorogva. Bill kb. úgy érezte magát mint Tom egy fél órával ezelőtt. Szörnyűlködött, hogy neki ilyen fertelmes ruhákat kell magára öltenie. Nem gondolta volna, hogy valaha megteszi, de most felvette Tom ruháit.
-Öcsém! De baszott jól nézel ki! Sokkal jobb mint azok a szarok amiben jársz! Nem vagy kifestve se a hajad se áll égnek! Már majdnem olyan jól nézel ki mint én :D
-Köszi...-mondta Bill fancsali pofával. De tényleg felismerhetetlenné vált. Kimentek az ajtóhoz. Tom még egy deszkás cipőt is adott Billnek. És így kiléptek az utcára. Elindultak.

3.rész

-Áááá! Bill! Kinyírlak!-sikított Tom.Erre Bill még jobban röhögött. De aztán elindult kifelé hogy Tomnak ruhát keressenek. Átmentek anyjuk szobájába. Bill automatikusan a szekrényhez ment.

-Na akkor keress magadnak öööö-na itt éppen arcizmait feszítette, hogy ne röhögjön- szal keress melltartót meg ööö egy csini bugyit :D Én meg keresek neked valami egyéb öltözéket.

-Hogy mit?

-Mit nem értettél?-kérdezte Bill értetlenül.

-Melltartó? Nekem?-kérdezte Tom döbbenten.

-Hát kéne!-vigyorgott Bill. Akkor Tom kelletlenül elkezdett keresgélni közben végig morgolódott magában. Bill meg közben kutatott a ruhák között. Kiválasztott Tomnak egy egészen jó piros miniszoknyát és egy fekete topot.

-Ez megfelel?-kérdezte mikor kimászott a szekrényből.

-Biztos-fintorgott Tom.

-Na jó akkor én kimegyek a szobából, te öltözz fel. Ok?

-Ok-morogta Tom.Majd Bill kiment a szobából. Szörnyűlködve tudomásul vette, hogy kénytelen tangát felvenni. Ezt valami borzasztó élménynek tudta fel. Aztán felvette a szoknyát amit Bill készített ki neki. Rettenetesnek érezte, mert valahogy túl rövidnek, szűknek érezte.Meg egyébként is! Megszokta a kényelmes nagy farmerjait ez meg szoknya volt, rövid, szűk, és feszült a seggén. Aztán fel kellett volna vennie a melltartót. Na ez az amit még soha nem próbált, és még bele se gondolt, hogyan lehet egy ilyet felvenni. A levevésében már profi volt, de hogy feltenni, hogy kell...Kétségtelenül ehhez Bill segítségét kellett kérnie. Háttal állt az ajtónak.

-Bill tudnál segíteni egy kicsit?
-Ömm persze.-mondta kinntről Bill majd benyitott a szobába.-Ááá! Tom rajtad nincs póló!-kiáltott ijedten.

-Jól van már na! És te még nem is láttál semmit.

-Mi kéne?-kérdezte Bill.

-Segíteni bekapcsolni ezt a szart?

-Hát én nem tudom, hogy kell...-mondta Bill.

-Jajj Bill segíts már!-nyávogott Tom.

-Jól van na!-mondta Bill és kelletlenül Tomhoz ment segíteni. Nagy nehezen fel is került Tomra a ruhadarab, majd már segítség nélkül felvette a topot is.

-Na? Nagyon borzasztó?-kérdezte Tom.
-Hát figyelj...Ha nem az ikertestvérem lennél, akkor azt mondanám, hogy bejössz, de így azt mondom álati röhejes vagy xD

-Kösz. -Aztán megnézte magát a tükörben. Végülis tényleg, ha nem saját maga lett volna, akkor tuti megkívánta volna magát xD A ruhák is nagyon jól álltak neki. Szóval kinézete 1.osztályú volt, de ahogy érezte magát! Alig kapott levegőt a szoros topban.
-Na ha kigyönyörködted magad a SAJÁT csini tükörképedben akkor indulhatnánk?
-Mi? Ja igen-felelte Tom és elindultak. Az ajtónál Bill felvette a csizmáját. Tom megpróbálta deszkás sportcipőjébe belelépni. 2 dolog volt amit észrevett: első, hogy összement a lába vagy 3 számot, a másik mellékesen meg nem is megy az öltözékéhez.
-Na mi az?-kérdezte Bill mikor látta, hogy Tom még mindig mezítláb ácsorog.
-Nagy a cipőm...-morogta.
-Akkor válogass anyu cipői közül-mondta Bill. Tom elkezdett keresgélni, de minddel vol baja: hogy mindnek magas sarka volt.
-Mit válogatsz már annyit?-idegeskedett Bill vagy 15 perc múlva.
-Nem találok lapostalpút.-mondta Tom.